Poloskainvázió a fővárosban

Az előző írásaimban gyakran foglalkoztam a poloskákkal, vagyis inkább az ágyi poloskával kapcsolatos tudnivalókat ismertettem. Egy cikkben viszont kitértem más „mezei”  poloskákra is, most velük kapcsolatban szeretnék ismét tájékoztatást adni és remélem ezek, hasznosak lesznek majd. Ugyanis mivel itt a hideg idő, beköszöntött az ősz, ezek a rovarok is igyekeznek minél hamarabb rejtekhelyet találni maguknak. Azt hinné az ember, hogy inkább ott fordulnak  elő, ahol erdő, fás terület, található.  Vagy esetleg vidéken a kiskertekben, de ez nem így van. Mára már kiderült, hogy a legfertőzöttebb ebben a tekintetben Budapest és környéke. De ugyanígy a nagyobb városaink is fertőzötteknek mondhatóak.

A főváros  mellett még említésre méltó, hogy Debrecenben és Pécsett is rengeteg van belőlük, és szenvednek tőle az ott lakók.   S ehhez még el kell mondanom, igaz sok  híradásban is láthattuk, illetve hallhattuk, hogy valóban  ellepték a fővárost a poloskák. De már nem csak a zöldövezetekben, vagy a  peremkerületekben akadhatunk rájuk, hanem a belvárosban is tömegesen tűntek fel ezek a rovarok. Sőt, rossz hír az is, hogy  könnyen eljuthat nagyobb  távolságokra  a saját szárnyán vagy akár a  lábán,  „gyalog” is, mert egy igencsak fürge mozgású rovarról van szó. De az is tény, hogy az áruszállítással szinte  órák alatt képes városról városra eljutni. Ám ilyenkor a hideg elől, mint ahogy említettem igyekeznek téli  menedéket keresni maguknak, és ezért sokszor megjelennek  a lakásunkban, ebben az időszakban, hisz az igazi búvóhelyet jelenthet  számukra.

Sokan  büdös bogárként ismerik ezeket a rovarokat s az az  igazság, hogy nem tartoznak a szívesen látott vendégek közé, inkább ahová beteszik a lábukat ott mielőbb szabadulnának tőle a lakók. Nyáron nagyon jól el tudtak rejtőzni akár a szemünk elől is a fákon, bokrokban, s csak esetleg a lámpafénye csalogatta be a lakásunkba. Ha szúnyogháló van az ajtónkon és az ablakokon ezzel jelentősen meg tudjuk nehezíteni azt, hogy bejussanak hozzánk. Az előrejelzések szerint,  ebben az évben még jobban elszaporodtak és ezért mondhatjuk, hogy még nagyobb invázióra kell számítanunk. Még augusztusban alig láthattunk egy két darabot a ház körül, vagy a házban, ez meg fog változni, most hiszen általában  október vége és november eleje az az időszak, mikor igyekeznek bejutni és megtalálni  azt a helyet ahol a telet átvészelhetnék. De nézzük meg akkor ismét, hogy melyek azok a poloska fajok, amelyek hazánkban megtalálhatóak és mit is kell tudnunk róluk!

 

Ázsiai márványpoloska

 

A tavalyi évben röppent fel az a hír, hogy egy új poloskafaj jelent meg hazánkban is, s ezek azért is lehetnek veszélyesek, mert igencsak komoly kártételre képesek a növényeinkben  és a gyümölcsöseinkben is egyaránt. Vagy akár a dísznövényeinket is megtámadhatják. De allergiás reakciót is kiválthat egyes embereknél a jelenlétük. Hogyan is ismerhetjük fel? Méretét tekintve egy kifejlett poloska 12-17 mm hosszú. A hátoldala alapszíne szürkésbarna, vagy vöröses árnyalatú, a márványosságát az okozza, hogy szabálytalan, itt-ott  összefolyó fekete pontokkal pöttyözött. Tehát ennek okán kelti a „márványos” hatást s erről kaphatta a nevét is.  Ezek a poloskák számtalan növényfaj, föld feletti növényi részén, és sokszor a termésen is szívogatnak, és ennek  következtében például különböző külső és belső elszíneződések (kifakulás vagy barnulás), illetve deformációk is kialakulhatnak.

Mindezekből is látható, hogy nagyon kellemetlen „lakótársakká” válhatnak, ha beköltöznek hozzánk.  Biztosan mindenki látott már olyan házfalat, amelyet tömegesen leptek el poloskák. Visszataszító már a látványuk is, de a  bűzmirigyeik kellemetlen váladéka szinte elviselhetetlen.

 

A zöld vándorpoloska

Már lassan 15 éve, hogy hazánkban is megjelentek a zöld vándorpoloskák. Ezek is növényi nedvekkel táplálkoznak és  átható poloskaszagot árasztó rovarok. Az elmúlt évek időjárása nagyon kedvezett az elszaporodásuknak, de ma már a városokban, akár az utcai parkokban, fákon, bokrokon is megtalálhatóak. Úgy mondják, hogy a világ legkártevőbb poloskája, hisz nincs olyan növény, amit ne szeretne, s ezért ne támadna meg.  Egy kifejlett vándorpoloska kb. 1 cm hosszú, teste pajzsformájú és a színe, amiről a nevét is kapta  világoszöld. Lehet, ha keresni próbálnánk egy-egy levélen, hogy jobban szemügyre tudjuk venni, csak nehezen találnánk rá, hisz a zöld színük lehetővé teszi, hogy annyira jól álcázzák magukat, hogy szinte észrevehetetlenek, de nem úgy a lakásban.

 

Most csak erről  a két poloskáról szóltam inkább, hiszen ezek, amelyek a leggyakrabban megjelennek a környezetünkben. Az a legnagyobb baj hogy ezeknek a poloska fajoknak  egyáltalán nincs természetes ellenségük. S a szabadban az irtásuk sem lehetséges, ezért  a levelekre rakott petéik  által minden különösebb gond nélkül szaporodhatnak sajnos. Biztos vagyok abban, hogy nagyon  sokan utálják és undorodnak tőlük, de el kell azt mondanom, hogy  egyikük sem jelent veszélyt az emberre. S  talán sokszor észre sem vesszük, hogy mikor jönnek be a lakásunkba.

Elég, ha nyitva marad az ajtó, az ablak, s ha nincs rajta szúnyogháló azonnal bejönnek és elbújnak. Hogy hova? Például  megbújnak a szekrény mögött, az ágy alatt más bútorok alatt is, vagy kisebb hézagokban repedésekben, s ha beköszönt a tavasz, távoznak. Ám ijesztő látvány, mikor tömegesen látjuk őket például a függönyön, vagy az ablakpárkányon. Bevallom én is őszintén, hogy nagyon irtózom már a látványuktól is hiába tudom azt, hogy a csípésüktől nem kell tartani.  Lehet csak egy két példány tud bejutni a otthonunkba, de akkor sem ajánlom azt, hogy rálépjünk, összetapossuk, vagy leüssük valamivel. Hisz a már említett bűzmirigyei miatt, nehéz lenne elviselni azt a szagot amit akkor tapasztalnánk. Inkább húzzunk gumikesztyűt és azzal szedjük össze. Hallottam olyan módszert is, hogy ha egy két példánynál  sokkal többet találnánk, akkor vegyük elő a porszívót és azzal összeszedhetjük valamennyit, s a papírporzsákot egyszerűen kidobhatjuk.

Hogyan védekezzünk ellenük?

Sajnos, mint említettem, nincs természetes ellensége, és a védekezés sem egyszerű ellenük. De talán azt kellene elsődlegesen megnehezíteni, hogy egyáltalán ne tudjanak a lakásunka bejutni és befészkelni magukat. Mit tudunk ennek érdekében tenni? Az egyik legjobb megoldás, mint említettem, a szúnyogháló lehet. Ha az nincs, akkor ügyeljünk arra, hogy ha például szellőztetünk akkor az rövid idejű legyen, és az is inkább a hajnali órákban történjen.  S ennyiben szinte ki is merül a védekezési lehetőségünk, de ha mégis bejutottak a vegyszeres irtás  nem hatékony ellenük. Ezért még mindig a legjobb megoldásnak azt tudom ajánlani, hogy fogjuk el. Szedjük össze inkább a poloskákat a fentebb ajánlott módon.

Így befejezésként sem tudok jó hírekkel szolgálni, hisz az adatok azt mutatják, hogy a poloskák gyorsan szaporodnak. S így  évről évre újabb és újabb területeket hódíthatnak. Majd meg hisz nincs olyan madár mely kedvet kapna a „büdösségük” miatt s elfogyasztaná, sem másfajta ellenség ami útjukat tudná állni. Bízok benne, hogy  lesz majd erre is idővel megoldás. Hisz nem szeretnénk, ha ellepnének bennünket és hatalmas károkat okoznának a növénytermesztésben is. Remélem ismét tudtam érdekes és hasznos tanácsokkal szolgálni.